Kuncz Adolf (Hegyhátsál, 1841. december 18. – Keszthely, 1905. szeptember 12.) premontrei tanár, igazgató, Szombathely történetírója. Kuncz Elek testvére, Kuncz Aladár és Kuncz Ödön nagybátyja.
Tanulmányait a keszthelyi algimnáziumban kezdte, majd Szombathelyen a premontrei főgimnáziumban folytatta. Érettségi után tanári és bölcseletdoktori oklevelet szerzett a pesti Tudományegyetemen, tanárai között találjuk Jedlik Ányost és Petzval Ottót. A Szent Norbert rend tagjaként 1863-tól egykori szombathelyi iskolájának, a szombathelyi premontrei főgimnáziumnak a tanára, majd 1875-től 1884-ig igazgatója lett. A csornai premontrei kanonokrend prépostjaként a szombathelyi és keszthelyi iskolák felügyelője volt. A mennyiségtan, vegytan és természettan tanáraként országszerte híres fizikai szertárat hozott létre, amit folyamatosan bővített, fejlesztett, sokat tett a Jedlik-féle kísérletező szemlélet elterjesztéséért. Saját tudományos felfedezései nem voltak, de aktívan bekapcsolódott a kor tudományos életébe. Diákjával, Gothard Jenővel végzett Foucault-féle ingakísérlete a Föld forgásának szemléletes bizonyítására és telefonkísérletei a magyar és nemzetközi tudománytörténetben voltak jelentősek. Az 1880. évi vándorgyűlésen mutatták be Szombathely és Herény közötti telefonkapcsolat létrehozását a Gothard-testvérek közreműködésével. Tevékenyen részt vett Vas vármegye és Szombathely közéletében. 1884-ben a Szombathelyi kerület országgyűlési képviselőjének választották. Még ebben az évben a csornai premontrei kanonok rendjének főpapjává nevezi ki. Támogatásával 1893-ban épült fel a rend gimnáziumának épülete. Élete utolsó éveit Türjén töltötte. Szombathelyen utca viseli nevét.
Kuncz Aladár (Arad, 1885. december 31. – Budapest, 1931. június 24.) budapesti és erdélyi magyar író, szerkesztő, kritikus, műfordító. A Fekete kolostor című regényével vonult be a két világháború közti klasszikus magyar és világirodalomba..Kuncz Ödön öccse.
Dr. Kuncz Andor (szülész-nőgyógyász, címzetes egyetemi tanár) (1890-1974) Kuncz Ödön és Kuncz Aladár öccse.
Kuncz Elek pedagógus. (1846-1915) A nagyváradi, utóbb a kolozsvári tankerület főigazgatója volt. Munkája: Gimnáziumi pedagógia, (1874.) Kuncz Aladár és Kuncz Ödön édesapja.
Kuncz Ignác (Réde, 1841. július 31. – Kolozsvár, 1903. január 25.) jogtudós, jogfilozófus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Elméleti közjogi munkássága mellett életműve elsősorban az államtudomány jogfilozófiai szempontú művelésében jelentős, nevéhez fűződik a 19. század végi nemzetállam-elmélet legrészletesebb kidolgozása. Kunz Jenő jogtudós, szociológus bátyja, Kuncz Ödön jogász és Kuncz Aladár író, lapszerkesztő nagybátyja.
Középiskoláit Győrben és Székesfehérváron végezte el, majd a Pesti Egyetemen szerzett jogtudományi doktori oklevelet 1866-ban. Időközben már 1864-től Fejér vármegye tiszteletbeli, majd 1866-tól tényleges, harmadik aljegyzője volt. 1866-tól 1873-ig a Pécsi Jogakadémián oktatott, ezzel párhuzamosan 1868-tól a Pesti Egyetemen a magyar közjog magántanára volt. 1873-ban a Győri, majd 1874-ben a Pozsonyi Jogakadémiára nevezték ki a jog- és államtudomány, az alkotmányjog, a kormányzati politikai és a magyar közjog tanárává. 1893-tól 1901-ig a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen a politika nyilvános rendes tanára volt.
Kunz Jenő, eredetileg Kuncz Jenő (Temesvár, 1844. október 29. – Budapest, 1926. szeptember 25.) jogfilozófus, szociológus, közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Fő kutatási terület a jogfogalom erkölcsi alapon való elméleti értelmezése volt, emellett a munkaszervezeti formákon alapuló társadalomelméleti modelljének köszönhetően a magyarországi szociológia úttörő alakjai között tartják számon. Kuncz Ignác jogtudós öccse, Kuncz Ödön jogász, közgazdász és Kuncz Aladár író, lapszerkesztő nagybátyja.
A Pesti Egyetemen szerezte meg jogtudományi doktori oklevelét. Előbb a kincstári jogügyi igazgatóságnál dolgozott, majd bírósági szolgálatba lépett. 1871-től 1895-ig jónevű ügyvédi irodát tartott fenn Budapesten. Ezt követően közel három évtizeden keresztül volt Spanyolország tiszteletbeli budapesti konzulja. Ezzel párhuzamosan több nagyvállalat szerződtette jogtanácsosként, emellett a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút igazgatóelnöke, a Magyar Országos Központi Takarékpénztár és a kőbányai Első Magyar Részvényserfőzde igazgatósági tagja volt.
Dr. Kuncz Ödön (Arad, 1884. január 18. – Budapest, 1965. március 19.) jogász, közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Tudományos munkássága a jogtudomány és üzemgazdaságtan határterületére, a gazdasági és kereskedelmi jogra irányult, közreműködött több hitelügyi és váltótörvény kodifikációjában. Kuncz Ignác jogtudós és Kunz Jenő jogtudós, szociológus unokaöccse, Kuncz Aladár író, lapszerkesztő bátyja.