A KUNCZ ALAPÍTVÁNY

 

ALAPÍTÓ OKIRATA

Alulírott alapítók a mai nappal elhatároztuk, hogy

KUNCZ ALAPÍTVÁNY

elnevezéssel Alapítványt hozunk létre. Az Alapítvány jogi személy, amely a 4. pontban meghatározott közérdekű célok érdekében az 5. pontban meghatározott közhasznú tevékenységet folytatja.

1        Az alapítók adatai:

 Dr. Kovács Andorné és Dr. Farkas György

2        Az Alapítvány neve: Kuncz Alapítvány

3        Az Alapítvány székhelye: 1114.Budapest, Kanizsai u. 5.

4        Az Alapítvány céljai:

  -    A több nemzedéken át maradandót alkotó Kuncz család családtörténetének felkutatása és bemutatása,

  -  a Kuncz család  történelmi, tudományos, vagy kulturális szempontból kiemelkedő tagjai életművének, munkásságának, szellemi kulturális hagyatékának  megőrzése  ill. megismertetése ,a  fellelhető dokumentumok katalogizálása, állagmegóvása,

  -  Kuncz Aladár erdélyi magyar író, szerkesztő, műfordító munkásságának és bátyjának,  dr.Kuncz Ödön jogászprofesszor, MTA levelező tagja,  szellemi  örökségének ápolása, népszerűsítése,

  - Kuncz Aladár írásainak, tanulmányainak, valamint a Fekete Kolostor c. művének újra kiadása magyar és idegen nyelveken,

  - Kuncz Aladár a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben (Budapest) található sírjának rendbehozatala és megóvása

  - dr. Kuncz Ödön kéziratban maradt hagyatékának feldolgozása és megjelentetése,  valamint az elkövetkezendő jogász nemzedék képzésének támogatása, szoros  együttműködésben  az ELTE Jogi Karon belül megalakult Kuncz Ödön Jogi  Tudásközponttal

  - megemlékezések, találkozók, konferenciák megszervezése

  - irodalmi tanulmány út,  fordítás finanszírozás,  versenypályázat  kiírása

  -  az Alapítvány internetes felületének létrehozása, fenntartása, folyamatos  karbantartása, kiegészítése és fejlesztése

  - Kuncz Aladár és dr. Kuncz Ödön életművének és hagyatékának szellemében, a jövő  nemzedékek figyelmének felhívása az egyetemes humanizmusra és az európai együvétartozásra

5. Az Alapítvány tevékenysége

A fenti célok megvalósításával az Alapítvány az alábbi cél szerinti közhasznú tevékenységeket végzi  /Khtv 26. paragrafus  c./

- tudományos tevékenység, kutatás,
- kulturális tevékenység,
 -kulturális örökség megóvása,
- konferenciák rendezése, szervezése
- oktatási- nevelési, ismeretterjesztő  tevékenység végzése , tehetséggondozás,
- kiadványok megjelentetése, vagy azok támogatása,  kiadványok terjesztése,

Az Alapítvány, mint közhasznú szervezet vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, gazdálkodása  során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapítványi célok megvalósítására és közhasznú tevékenységre fordítja.
Az Alapítvány politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

6. Az Alapítvány induló vagyona

Az induló vagyon 300.000,- Ft, azaz Háromszázezer Forint, amelyet az alapítók az alábbiak szerint bocsátanak rendelkezésre:

Dr. Kovács Andorné  200.000,- Ft
Dr. Farkas György      100.000,- Ft

Az alapítvány nyitott, ahhoz belföldi és külföldi természetes és jogi személyek csatlakozhatnak, amennyiben egyetértenek az alapítvány céljaival. A felajánlás elfogadásáról a Kuratórium dönt.
 Az Alapítvány céljára felhasználható:
 - az induló vagyon 80 %-a, tárgyévi kamata és egyéb hozadéka,
 - a csatlakozásból származó és egyéb felajánlások, pályázati bevételek ás ezek kamatai,  illetve egyéb hozadéka.
- az Alapítvány vállalkozási tevékenységéből származó eredmény.

Az alapítványi vagyon felhasználásáról a Kuratórium dönt. Az Alapítvány vagyona felhasználható elsősorban
- az 5. pontban meghatározott tevékenységgel kapcsolatos kiadások fedezésére,
- az Alapítvány működésével kapcsolatos kifizetések fedezésére,
- az Alapítványtól pályázati úton elnyert támogatásokra.

7. Az Alapítvány szervezete

Az Alapítvány legfőbb, általános ügydöntő, ügyintéző  és egyben képviselő szerve az 5 tagú Kuratórium, amelynek elnökét és tagjait az alapítók kérik fel.

Elnök:         Kuncz Magdolna            
Tagjai:        Jancsó Miklós
                  Dr. Kisfaludi András
                  Dr. Mezey Barna
                  Pomogáts Béla                                             

A kijelölés határozatlan időre szól.

 Az Alapítványt a Kuratórium elnöke képviseli.  Az Alapítvány bankszámlája feletti  rendelkezésre a Kuratórium elnöke valamint a Kuratórium bármely tagja együttesen jogosult.

A Kuratórium szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik. A Kuratórium ülését az elnök hívja össze. A meghívóban szerepel az ülés helye, ideje, a megtárgyalandó napirend. A meghívót olyan időben kell megküldeni a kurátoroknak, hogy a kézhezvétel és az ülés időpontja között legalább 15 nap időköz legyen.

A Kuratórium határozatképességéhez a tagok több mint a felének jelenléte szükséges. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

A kuratórium ülései nyilvánosak. A kuratórium határozatával zárt ülés tartását  - adatvédelmi, személyiségi jog védelmének biztosítása miatt  -  elrendelheti. 

 A Kuratóriumnak az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg kell  közhasznúsági jelentést is elfogadnia. A közhasznúsági jelentésnek az 1997. évi CLVI. tv. 19.§ (3) bekezdésében foglaltakat kell tartalmaznia. Az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés elfogadását követően egy-egy példányt az Alapítvány székhelyén is letétbe kell helyezni. Az Alapítvány éves közhasznúsági jelentésébe - az előzetes időpont egyeztetés után - bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet. Egyebeknek az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés elkészítésének módjára, letétbe helyezésére és közzétételére a számviteli törvény, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény vonatkozó rendelkezései az irányadók.

 A Kuratórium üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell: a döntések tartalmát, idejét, hatályát, valamint a mellette és az ellene szavazók számarányát, illetve nyílt szavazás esetén a személyét.
A jegyzőkönyvek vezetéséről és a határozatok nyilvántartásáról az elnök köteles gondoskodni.
 A Kuratórium döntéseit az érintettekkel, a döntés meghozatalát követő 8 napon belül írásban közli. A Kuratórium a működésére vonatkozó fontosabb információkat, a szolgáltatások igénybevételének lehetőségét, módját és a Kuratórium tevékenységére, gazdálkodására vonatkozó beszámolókat az Alapítvány honlapján hozza nyilvánosságra. A működéssel kapcsolatos iratokba – előzetes egyeztetés után –  bárki betekinthet.

A Kuratórium felkérhet tiszteletbeli kuratóriumi tagságra - tanácskozási joggal nem rendelkező -  személyeket.


8. A Kuratóriumra vonatkozó összeférhetetlenségi rendelkezések:

A Kuratórium határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b. pontja), élettársa a határozat alapján

a)   kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b)   bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Alapítvány cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás.

A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az Alapítvány vezető tisztségviselője, kurátora az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

 A vezető tisztségviselő, illetve az annak jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. 

9. A közcélú adománygyűjtés szabályai:

Az Alapítvány nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetőleg más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével.
Az Alapítvány nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak a közhasznú szervezet írásbeli meghatalmazása alapján végezhető.
Az Alapítvány részére juttatott adományokat a könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.

10. A gazdálkodás általános szabályai

Az alapítvány vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

Az Alapítvány a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt létesítő okiratában meghatározott tevékenységére kell fordítania.

 Az Alapítvány az államháztartás alrendszereitől - a normatív támogatás kivételével - csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját.

 Az Alapítvány által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.

Az Alapítvány a vezető tisztségviselőket, a támogatókat, valamint az alapítókat és e személyek hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

Az Alapítvány bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat).
Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat. A pályázati felhívást az Alapítvány honlapján kell közzétenni. A beérkezett pályázatokat a kuratórium által felkért bizottság bírálja el. A pályázat eredményét a honlapon kell közzétenni. A nyertes pályázóval az Alapítvány támogatási szerződést köt. 

Az Alapítvány váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

Az Alapítvány

 a) vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű  hitelt nem vehet fel
b) az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.

A befektetési tevékenységet folytató Alapítványnak befektetési szabályzatot kell készítenie, amelyet a kuratórium fogad el.

11. A nyilvántartási szabályok

Az Alapítványnak a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.

Az Alapítvány bevételei:

 a)   az alapítótól, az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve  adomány;
b)  a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;
c)   az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül  kapcsolódó bevétel;
d)  a szervezet eszközeinek befektetéséből származó bevétel;
e)  egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel;
f)   a vállalkozási tevékenységből származó bevétel.

 Az Alapítvány költségei:

a)  a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek   
      (ráfordítások, kiadások);
b)  az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek  ráfordítások, kiadások);
c)   a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek
      (ráfordítások, kiadások);
d)  a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani.

 Az Alapítvány nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni. 

12. A beszámolási szabályok

Az Alapítvány köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni.
A közhasznúsági jelentés elfogadása a kuratórium kizárólagos hatáskörébe tartozik.

A közhasznúsági jelentés tartalmára az 1997. évi CLVI. törvény 19. § (3) bekezdésének  a)–g) pontjaiban foglalt rendelkezések az irányadók, figyelemmel az (5) bekezdésben foglalt rendelkezésre is.
Az alapítvány éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet.

 13. Az Alapítvány megszűnése

Az Alapítvány bármely okból történő megszűnése esetén, a megszűnés idején meglévő vagyont az alapítványi célokkal azonos, vagy hasonló célú alapítványok támogatására kell fordítani.

Az Alapítvány a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.

 14. Zárórendelkezések

A jelen Alapító okiratban nem szabályozott kérdésekben az Alkotmány, a módosított Polgári Törvénykönyv, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény, valamint az alapítványok gazdálkodására vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadók. 

 

Kelt: Budapest, 2011.március                   Dr. Kovács Andorné   és  Dr. Farkas György                                          
                                                                                                Alapítók